„Orbán leváltásának összehasonlíthatatlanul nagyobb esélyét kínálja a baloldali pártszövetség: és gyanítjuk, nem csak ezen a héten lesz ez így. Mely koalíciót nagyító alá helyezve bizonyosan hosszan tudnánk fintorogni. Részelemeinek programja, filozófiája, ideológiai háttere erősen széttartó; szövetségkötésük hosszú üresjáratokkal és kínos pillanatokkal gazdagon, a valódi ellenzéki munka rovására zajlott. Fő ereje, az MSZP meggyőző politikai tehetségeket, hogy finoman fogalmazzunk, nem talált az elmúlt négy évben; s a Kormányváltók listájának biztosan befutó helyeit túlságosan is nagy számban népesítik be a listavezető-pártelnök bizalmasai. És végül: nemcsak azt tudjuk nehezen elképzelni, hogy egy váratlan győzelem esetén zökkenőmentesen vennék át a kormányzást, de e társulás jövője is bizonytalan. Ha 2018-nak is ugyanezekkel a választási törvényekkel futunk majd neki, a következő négy évben is egymás gyepálása teszi majd ki munkavégzésre fordított idejük túlnyomó részét? És mit lép majd az Együtt-PM, vagy a DK, ha a szocpárt ragaszkodik Horváth Csaba októberi főpolgármester-jelöltségéhez?
(...)
Bármi történik is április 6-án, ennek a munkának a megkezdéséhez közelebb fogunk jutni. A kérdés csak az, hogy mennyivel. Azok pedig, akik távolról sem őbenne látnák a legalkalmasabb embert, s pártjában a legalkalmasabb szervezetet e feladatra, most aligha habozhatnak. Az Együtt 2014, a Demokratikus Koalíció és a Párbeszéd Magyarországért csak akkor jut frakcióhoz az új Országgyűlésben, s csak akkor marad játékban a demokratikus Magyarországért, és - ami a legfontosabb - Orbán Viktor csak akkor küldhető el, ha a kormányváltást akarók nagy számban Mesterházy Attila listájára szavaznak. A szerk. így tesz.”